FPKOSZ értelemzés 2025 08 26
A családok támogatásaira vonatkozó egyes kormányrendeletek módosításáról 282/2025. (VIII. 25.) Korm. rendelete által módosított az Otthon Start program keretében biztosított FIX 3%-os lakáshitelről szóló 227/2025. (VII. 31.) Korm. rendelet rendelkezéseiről
„(3) A kölcsönre ugyanazon igénylő csak egy alkalommal jogosult, ideértve azt az esetet is, ha az igénylő már visszafizette az e rendelet szerint igénybe vett kölcsönt és az igénybe vett kamattámogatást. E § tekintetében igénylő az a személy is, aki korábban már az e rendelet szerint létrejött hitelügyletbe adóstársként került bevonásra.”
Ez a rendelkezés egyértelművé tette, hogy egy személy egyszer vehet részt ilyen ügyletben, aki korábban már adóstársként szerepelt egy ügyletben, az nem igényelhet ilyen kölcsönt.
„3/A. § E rendelet alkalmazásában szülő: a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti személy.
3/B. § E rendelet alkalmazásában az minősül támogatott személynek, aki a kölcsön hitelcéljaként tulajdont szerez.
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 7. § (1) bekezdés a) pontja alapján:
vér szerinti vagy örökbe fogadó szülő;
a szülővel együtt élő házastárs;
az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van;
a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja (a továbbiakban együtt: szülő);
a nevelőszülő;
a gyám;
továbbá az a személy, akihez a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 72. § (1) bekezdése alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt.
Ezek alapvetően csak pontosító jellegű rendelkezések.
„(5) A hitelügyletbe adóstársként kizárólag az igénylő házastársa, illetve szülője vonható be, azzal, hogy az igénylő szülője ebben az esetben nem szerezhet tulajdont az ingatlanban. Házastársak közös igénylése esetén mindkét házastárs szülei bevonhatóak adóstársként a hitelügyletbe.
(5a) Házastársak hitelprogramban való részvétele esetén elegendő, ha a (2)–(4) bekezdésben, valamint a 8. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltaknak az egyik házastárs maradéktalanul megfelel. Mentesül a (2)–(4) bekezdésben, valamint a 8. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételek teljesítése alól az igénylő szülője, amennyiben adóstársként kerül bevonásra az ügyletbe.”
A Korm. rendelet módosítása pontosította azt, hogy adóstársként ki vonható be az ügyletbe és ezt leszűkítette a házastársra és a szülőre, a szülő tulajdonszerzését azonban így is korlátozza. A kedvezményes megfelelésre vonatkozó szabályokat a szülő esetére korlátozta, mivel a gyermek nem lehet adóstárs a mostani szabályozás alapján. A módosítás után is csak a házastárs szerepel a normaszövegben, tehát a jogalkotó az élettárs és a bejegyzett élettárs bevonását a hitelbe kizárta.
„(11a) A (11) bekezdés nem alkalmazandó házastársak közös igénylése esetén akkor, ha az adásvétel vagy építés eredményeként a házastársak együtt kizárólagos tulajdonosai lesznek az otthonnak.
(11b) E rendelet alkalmazásában nem minősül résztulajdon megszerzésének, ha az igénylő a több önálló otthonból álló, osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetén a hitelcél szerinti otthont jelentő ingatlanrész kizárólagos tulajdonosává válik.”
A rendelkezések pontosították a tulajdonszerzésre vonatkozó rendelkezéseket, tehát osztatlan közös tulajdonú ingatlan is lehet hitelcél, a kizárólagos tulajdont kell igazolni az adott ingatlanrész felett.
[Nem minősül az (1) bekezdés szerinti elidegenítési és terhelési tilalom megszegésének, ha]
„c) az otthonban a kistelepüléseken nyújtható otthonteremtési támogatásokról szóló kormányrendelet szerinti családi otthonteremtési kedvezmény, kamattámogatott kölcsön, valamint adó-visszatérítési támogatás (a továbbiakban együtt: családi otthonteremtési kedvezmény), illetve a családok otthonteremtését támogató kedvezményes CSOK Plusz hitelprogramról szóló kormányrendelet szerinti kölcsön (a továbbiakban: CSOK Plusz kölcsön) – az otthon vonatkozásában történő – közös felvétele érdekében a támogatott személy házastársa – családi otthonteremtési kedvezmény esetén ideértve az élettársat is – résztulajdont szerez.”
A rendelkezés az egyéb támogatott hitelekkel való kombinálhatóságot biztosítja, nevesítve, hogy mely esetekben nem minősül az ingatlanban történő tulajdonszerzés az elidegenítési és terhelési tilalom megszegésének. A CSOK esetén külön nevesíti az élettársat, mely tovább erősíti azt a jogalkotói célt, hogy az OSP vonatkozásában az élettársakat kizárja a közös igénylésből.
„(1a) Az ügyleti kamat éves mértéke nem haladhatja meg az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság által havi rendszerességgel közzétett, a közzétételt megelőző 3 naptári hónapban tartott, 5 éves névleges futamidejű államkötvény aukcióin kialakult átlaghozamok adott aukciókon elfogadott mennyiségekkel súlyozott számtani átlaga 110 százalékának 1 százalékponttal növelt mértékét.
(2) A kamattámogatás mértéke az (1a) bekezdés szerinti legmagasabb ügyleti kamat 3 százalékponttal csökkentett mértéke, de nem haladhatja meg a hitelintézet által ténylegesen megállapított ügyleti kamat mértékét.
(3) A kölcsön (1a) bekezdés szerinti ügyleti kamata a kamattámogatás időszaka alatt ötévente változtatható meg.”
A Korm. rendelet módosítása pontosította az ügyleti kamat számítására vonatkozó szabályokat.
(1) Ha az állam javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt a kölcsön igénybevételével érintett
a) otthont lebontják – kivéve, ha a bontás természeti katasztrófa miatt vált szükségessé – vagy elidegenítik,
b) otthonra használati vagy haszonélvezeti jogot alapítanak,
c) otthont a lakáscéltól eltérően hasznosítják – ide nem értve, ha az igénylő a 8. § (3) vagy (4) bekezdése szerinti nyilatkozatot tesz –, vagy
d) otthonra vonatkozóan a 9. § (5) bekezdés c) pontja szerinti tulajdonszerzést követő 180 napon belül a családi otthonteremtési kedvezményről, illetve a CSOK Plusz kölcsönről szóló szerződés megkötését – a támogatási szerződés, a kölcsönszerződés vagy ezek másolata bemutatásával – nem igazolják,
a kamattámogatás az a)–c) pont szerinti esetek bekövetkezésének napjától, a d) pont szerinti esetben a 180 napos határidő lejártát követő naptól számítva megszűnik, és a kölcsön hátralévő részében fizetendő kamat meghatározása során a hitelintézet a 6. § (8) bekezdése szerint jár el, figyelemmel a 21. § (4) bekezdésére is.
Ez is pontosítás, bekerült a más kamattámogatott hitel esetköre is a rendelkezések közé.
„32. § A hitelintézetek 24. §-ban foglaltak szerint benyújtott havi elszámolásai alapján a kamattámogatás kifizetése
a) a 2025. szeptember 1. és 2025. november 30. közötti időszakban folyósított kölcsönök után első alkalommal 2026 márciusában, de legkésőbb 2026. március hónapjának utolsó munkanapjáig,
b) a 2025. december 1. és 2026. március 31. közötti időszakban folyósított kölcsönök után – beleértve az a) pont szerinti időszakban folyósított kölcsönök 2026 márciusát követő havi elszámolásait is – első alkalommal 2026 júniusában, de legkésőbb 2026. június hónapjának utolsó munkanapjáig,
c) a 2026. április 1. és 2026. május 31. közötti időszakban folyósított kölcsönök után – beleértve az a) és b) pont szerinti időszakban folyósított kölcsönök 2026 júniusát követő havi elszámolásait is – első alkalommal 2026 júliusában, de legkésőbb 2026. július hónapjának utolsó munkanapjáig történik.
A dátumok kerültek pontosításra a kamattámogatások elszámolásával összefüggésben.
Valamint módosult az 1. melléklet is.
A Korm. rendelet módosításai 2025. szeptember 1. napjával lépnek hatályba.
❓ Kérdésed merült fel?
Továbbra is várjuk a felmerülő kérdéseket is. Ezeket az FPKOSZ felé hivatalos úton továbbítjuk, így jogalkotói fórumon keresztül kaphatunk választ a felmerült értelmezési bizonytalanságokra.
